Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna.

Balmazújváros lakosságszáma 18149 fő, viszonylag stabilnak mondható.
A rendszerváltást követő jelentős számú munkanélküliség mára csökkenő tendenciát mutat. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. A végbement folyamatok nagyban hatottak Balmazújváros arculatára, lakóinak életére, de nyugodt mezővárosi jellegét megőrizte. A város idegenforgalmi vonzerejét mindenekelőtt a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszpark, körülötte néhány műemlékjellegű és városkép értékű épülettel, műemlékkel és szoborral adja. Műemlékjellegű értékei a városnak: a Semsey-kastély, a római katolikus és a magyar református templom, a német református templom, a városháza, a Veres Péter emlékház, a Kishortobágyi Csárda, a Batthyány u. 26. sz. alatt lévő lakóház, a Semsey Andor Múzeum. Mindezek mellett kedvező a városnak az a sajátossága, hogy intim, csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben terül el.
A város jellegzetes eseménye, immár hagyománya az évenként megrendezésre kerülő Balmazújvárosi Kulturális Napok rendezvénysorozat (augusztus 20-t megelőző hét).
Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a számos népi kismesterség művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség.
A város neves szülöttei: Vers Péter író, politikus, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Holb Margit iparművész, Palotai Erzsébet festőművész, Mihalkó Zoltán kalaposmester. Balmazújvárosban volt földbirtokos a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénása, a mineralógus Semsey Andor.

Balmazújváros kész az előremutató változásokra és ezt az itt élők az elmúlt években jelentős anyagi hozzájárulásaikkal, áldozatvállalásaikkal sorozatosan kinyilvánították. Elsődlegességgel kezelendő feladatunknak érezzük a főként helyi lehetőségeket kihasználó munkahelyteremtést iparosítást; az infrastruktúra és az idegenforgalom fejlesztését.

A város településfejlesztési koncepciója a lakóhely minőségének javítása, a lakókörnyezet fejlesztése. Ezt is figyelembe véve a város rövid és hosszú távú fejlesztési terveiben szerepel a belvízelvezető rendszer teljes körű felújítása, a település valamennyi útjának szilárd burkolatúvá tétele, a városi sport- és szabadidőcsarnok megépítése, kerékpárutak építése.

A város önkormányzata a közigazgatási terület alig kihasznált lehetőségeivel várja a településre a beruházni, befektetni szándékozókat. A település keleti határrészein kitűnő minőségű termőtalajon a minőségi növénytermesztési feltételek adottak. A várost nyugatról körülölelő Hortobágyi puszta az állattartásban, elsősorban a biotermelésben lehet piac- és versenyképes. A mezőgazdasági termékek mennyisége megalapozza az élelmiszer-feldolgozó, -előkészítő, -hűtő stb. ipari beruházási szándékokat. Az iparban beruházni szándékozók részére az önkormányzat kedvezményes árú telkeket kínál. A világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Park és a településközpontban található, gyógyvízű termálfürdő a két legfontosabb idegenforgalmi beruházási vonzerő, mely a gyógy- és az ökoturizmus fejlesztésének lehetőségét kínálja.