1999. évi LXIII. tv. a közterület-felügyeletről

Nyomtatás
Készült: 2017. november 02. csütörtök

 

  1. Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több felügyelő is elláthatja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény[3] alapján létrehozott önkormányzati rendészeti szerv tagjaként közterület-felügyelő is foglalkoztatható.

A közterület-felügyelet feladata

A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a fenti keretek között - törvény, kormányrendelet és a fenntartó önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete csak olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

A közterület-felügyelő

220px-Közter_jelvény_2.jpg

A 2013-tól rendszeresített, országosan egységes közterület-felügyelői jelvény

Közterület felügyelőként csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható, aki legalább érettségivel rendelkezik és megfelel a külön jogszabályokban előírt egészségügyi és képesítési követelményeknek.

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. Feladatát a fenntartó önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.

A halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre, az erdészeti szakszemélyzet tagjára és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.

A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti.[8] A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt.[9] A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

Felügyelői intézkedések

A felügyelő által használható kényszerítő eszközök

A közterület-felügyelő

alkalmazhat.[13]

A kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályai:

Szabálysértések

A szabálysértési törvény az alábbi cselekmények elkövetőivel szemben hatalmazza fel a közterület-felügyelőt a helyszíni bírságolás jogával:

Közigazgatási eljárások

A közterület-felügyelő az alábbi esetekben szabhat ki közigazgatási (helyszíni) bírságot:

Jogorvoslat

A felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók. Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A felügyelő az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának. Az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a felügyelő - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

Akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette a rendőrséghez fordulhat panasszal. A rendőrségnél a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – dönt. A rendőrség döntésével szemben a közterület-felügyelő, valamint az érintett személy - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.