Tájékoztazó - A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

Nyomtatás
Készült: 2016. szeptember 16. péntek

A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

 

A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése alapján:

„ Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL1. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. ”

A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. - 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Ily módon Magyarország területén olyan jogszerű állapot alakuljon ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, és a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósítható.

Milyen engedély szükséges?

 

Abban az esetben, ha a vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző engedélye szükséges

a)    olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa)    a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab)    épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac)    nem gazdasági célú vízigény;

b)    az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c)    az 500 m /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízilétesítményekre vonatkozóan.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése 
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése

Ki a kérelmező?

 

Az engedély nélkül létesített vízilétesítményre vonatkozó fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése

Mit tartalmazzon a kérelem?

 

A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése

Fontos!

A víziközmű-vezetékre és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető műre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltető igazolását a közművezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedélyt közli a víziközmű és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető mű - e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett - üzemeltetőjével is.

Amennyiben a vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a kérelem mellé csatolni kell a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege és módja?

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségtől, illetve vízkezelésre vonatkozó létesítményektől.

A vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási dijainak mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet

Ügyintézési határidő?

 

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásokban a hatóság függő hatályú döntést hoz. A vízügyi és vízvédelmi hatóság az érdemi hatósági döntését a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül hozza meg úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

- Ket. 33. § (1), (3) és (8) bekezdés, 71/A § (1) bekezdés
- 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdés

Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban?

 

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés az eljárásban felmerül, a hatóság jellemzően az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtől függően más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:

•    fővárosi és megyei kormányhivatal:    környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, földvédelmi, erdészeti, népegészségügyi, kulturális örökségvédelmi, közlekedési, bányafelügyeleti hatáskörében

•    települési önkormányzat j egyzőj e

•    Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát 

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése

Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?

 

Amennyiben a vízjogi fennmaradási engedély kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2016. június 4. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezik, és az engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 29. § (7) bekezdése

Fontos!

Az engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.

Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízilétesítménye 2016. június 4. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a megszokott eljárásrend alapján vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezhető.

Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

 

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Fontos!

A vízilétesítmény megszüntetése engedélyköteles tevékenység, ezáltal hivatalból indított kötelezési eljárás során az ügyfelet terv- és adatszolgáltatás keretén belül a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentáció és annak mellékleteinek benyújtására kell kötelezni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése18. § (2) és (3) bek.

Mellékletek:
Download this file (Tájékoztató.pdf)Tájékoztató.pdf[ ]310 kB

____________________________

Balmazújváros Város
Önkormányzata


4060 Balmazújváros
Kossuth tér 4-5.


Telefon:+36(52)580-102
Fax:+36(52)370-035

Web: www.balmazujvaros.hu

 

 

Copyright © 2023 Balmazújváros. Minden jog fenntartva.
Ma: 2023-01-30 van. PointLink.